A Tor böngésző a The Onion Router, magyarul A Hagyma Elosztó rövidítése és egy olyan szabad szoftver, amely lehetővé teszi az anonim és privát böngészést az interneten, valamint a cenzúrázott tartalmak megjelenítését. A Tor ugyanakkor nem rejti el azt, hogy a felhasználó rajta keresztül böngészik, így egyes oldalak korlátozzák a hozzáférést. A hozzáférés az alkalmazási réteg protokollján keresztül van titkosítva, és legkönnyebben úgy képzelhető el, mint egy hagyma rétegjei, amelyek egymásra tevődnek, ahonnan a név is ered. A hálózat tagjai tehát titkosítva kommunikálnak egymással, úgynevezett kézfogásokat hozva létre.

A böngésző biztonságosnak mondható, hiszen az adatok titkosítottak, ám fontos kiemelni, hogy az úgynevezett Tor-exit, azaz a felhasználó, akin keresztül a forgalom kilépik hozzáférhet az adatcsomag tartalmához, ami azt bizonyítja, hogy a Tor nem titkosításra, hanem anonimizálásra szolgál, az adatok helyett a felhasználó identitását védve.

A Tor fejlesztése az 1990-es évek közepén kezdődött, azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok hírszerző közösségének online kommunikációját biztosítsa, a további fejlesztések közül a legelső 1997-ben történt a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) égisze alatt. Ismerősnek tűnik a név? Nem véletlen, ugyanis ehhez az intézethez kapcsolódik maga az internet találmánya is. Egészen 2014-ig a finanszírozás túlnyomó része az Egyesült Államok kormányától érkezett.
Hogyan működik a Tor böngésző

A Tor használatának előnyei

A Tor böngésző beleillik abba a trendbe, amely szerint az utóbbi években a felhasználók számára egyre fontosabbá válik a biztonság, a magánélet és a kapcsolat védelme. A Tor használóinak jelentős része azért használja a böngészőt, hogy óvja magát az olyan veszélyektől, mint a csalók, hackerek, internetes átverések, megfigyelés a kormány és egyes vállalatok által, illegitim információgyűjtés, adathalászat, személyes adatok kiszivárgása. Ezen veszélyek mindegyikéről jelentős szakirodalom, cikk, könyv, videó és egyéb anyag készül, így lehetetlen és értelmetlen lenne egy cikkbe sűríteni ezeket, ám nyilván nem a véletlennek köszönhető, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak ezek a témák.

Emellett természetesen fontos kiemelni azt, hogy cenzúrázott tartalmak is elérhetővé válnak, amely sokak számára jelentős előnyt jelent, főleg autoriter rezsimek által vezetett országokban. Itt azonban fontos megemlítenünk az úgyenezett Deep Web, azaz szabad fordításban láthatatlan web és a Dark Web, vagyis sötét web létezését. Előbbi a világháló minden olyan részét jelenti, amit a keresőoldalak elkerülnek (nem indexelnek), egy 2001-es tanulmány szerint pedig az internet ez a része mintegy 550-szer nagyobb lehet, mint a felszíni, látható web.

Ezzel ellentétben a dark web egy olyan része kis része a deep webnek, amelyen titkosítva vannak az információk.
Mi a Dark Web

Ugyan sokan érvelnek a már említett polgári szabadságjogokkal, és a dark web egy része valóban ártalmatlan, sajnos itt már komoly kockázatok lépnek fel.

A Tor böngésző hátrányai

A hatóságok szerint a dark web elsősorban egy veszélyforrás, az itt létező bűncselekmények miatt. Ugyan a legtöbb információt lehetetlen ellenőrizni, hiszen éppen ez a teljes koncepció lényege, a dark weben a kriptovaluta szerverek és a rengeteg bot mellett fekete piacok is találhatóak, amelyek többek között illegális drogokat árusítanak.

Emellett az internet ezen részén aktívak különböző hackercsoportok, valamint csalók és hamisítványok. Ráadásul a dark weben megtalálhatóak illegális pornográf felvételek, terrorista csoportok, valamint egyes beszámolók szerint emberkereskedők, bérgyilkosok és élőben közvetített gyilkolások is, így az internet ezen része rendkívül káros és veszélyes.

Épp emiatt egyre több kormány hoz létre olyan intézményeket, amelyek a kiberbűnözésre összpontosítanak, gyakran meglepő sikerekkel. 2013-ban például a Tor rendszert üzemeltető Freedom Hosting szervereinek mintegy 50 százaléka egy “kártevőnek” esett áldozatul, a szakértők szerint a támadás hátterében a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) állhatott, nem sokkal később pedig pedofília vádjával Írországban letartóztatták a rendszer alapítóját, Eric Eoin Marquest, így megkérdőjeleződött a böngésző biztonsági faktora.

Emellett több beszámoló létezik a különböző támadásokról, valamint jogtalanul vádolt felhasználókról.

Továbbá fontos kiemelni, hogy a böngészőt nem ajánlott streaming szolgáltatásokra használni, egyrészt rendkívül lassú sebessége, másrészt pedig amiatt, mert egyes platformok, mint például a BBC iPlayer egyszerűen nem elérhetőek.

Összefoglaló

Ugyan a Tor böngésző kétséget kizáróan az egyik legfontosabb lépés volt az online anonimitás, adatvédelem és biztonság elérése felé, mára a körülötte kirobbanó botrányok és több egyéb hátránya miatt egyre inkább átveszik a helyét a virtuális magánhálózatok (VPN). Ezek a hálózatok jobb biztonságot biztosítanak, emellett pedig olyan óriási előnyökkel rendelkeznek, mint a magas sebesség, a régió vagy ország kiválasztása és ezáltal a geokódolások kijátszása és közvetítések esetén a magas felbontás. A VPN-ekre tehát úgy is gondolhatunk, mint a Tor böngésző egy fejlettebb verziója, amely amellett, hogy megtartja az összes előnyt jobb teljesítménnyel és sebességgel és biztonsággal érkezik.

Azoknak pedig, akik még így sem érzik teljesen biztonságosan magukat, a NordVPN kifejlesztett egy opciót, amellyel az internetes forgalom dupla titkosítás alá kerül: a VPN-t és a Tor böngészőt egyszerre lehet használni, így ráadásul akár azt is elrejthetjük, hogy használjuk a Tor hálózatot.

Leave a Reply