Az Európai Bizottság február 13-án elfogadta a hírhedt 13. cikk végleges változatát. Elmondjuk, hogy mit jelent mindez.

Egy nagyon nem egyértelmű szöveg

A 13. cikk A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv (más néven az EU szerzőijog-irányelve), egy 2016-ban javasolt irányelv része, amelynek célja a digitális korszakban elavult, szerzői jogokra vonatkozó törvények frissítése. Hogy ennek a frissítésnek már nagyon ideje volt, az vitathatatlan. Ami rengeteg negatív véleményhez vezetett, az a 13. cikk nagyon nem egyértelmű szövege. Ami azt illeti, sokan a mémek végeként értelmezték ezt a cikket.

Az eredeti szövegben az állt, hogy a cégeknek gyorsan el kell távolítaniuk minden olyan médiafájlt, ami „szellemi tulajdonjogokat sért”. Sőt, automatikus azonosításról kell gondoskodniuk, különösen olyan esetekben, ahol emberek csoportja képtelen ellenőrizni a naponta feltöltött tartalmakat a hatalmas mennyiség miatt.

Ezzel a megközelítéssel az a baj, hogy minden médiaplatformnak egy tökéletlen rendszert kellene alkalmaznia a szerzői jogok megsértésének észlelésére. Ebbe beletartozik a szerzői jog által védett tartalmak bármilyen reprodukciójának blokkolása és törlése, még tisztességes felhasználás esetén is. Az új szöveg kimondottan megvédi a mémeket és a gifeket, azonban semmilyen megoldást nem kínál az automatizált rendszerekkel kapcsolatban.

Freebooting vs. tisztességes felhasználás

Sok esetben a készítők eredeti művüket feltöltik a YouTube-ra, majd onnan mindenféle Facebook-oldalak ellopják azokat, gyakran az eredeti szerző megjelölése nélkül. Ezt freebooting-nak hívják, és nagy kárt okoz a tartalomkészítőknek, mivel ellopja a megtekintéseket (és így a bevételeket) a YouTube-csatornájuktól. Minden egyéb eset, például amikor egy videó egy rövid részletéből mémet készítenek (elég arra gondolni, hogy mit csináltak Gabbie Hannával amikor a Geniuson szerepelt), nem okoz kárt a valódi készítőnek, mert ezek gyakorlatilag nézettséget adnak az eredeti, „mémesítetlen” videónak.

A 13. cikk és mémek
A 13. cikk és mémek

A freebooting és a tisztességes felhasználás közötti különbségtétel automatizálásával az a baj, hogy egy gép képtelen erre: a rendszer minden esetben el fogja távolítani a szerzői jog által védett videó eredeti és mémesített verzióját is, kivétel nélkül. Ez különösen igaz a YouTube-on lévő valamennyi „reakciós” csatornára, amik pont, hogy segítenének a szereplő video- vagy hanganyag népszerűbbé válásában (gondoljunk például a Fine Brothers Entertainment REACT csatornájára) vagy bármilyen online hírportálra (Philip DeFranco, TechLinked stb.), ami röviden idéz egy hírcikket.

Akár európai vagy, akár nem, ez érint téged!

Az európaiak, különösen gamerek, szépségguruk és vloggerek rengeteg internetes tartalmat hoznak létre. A 13. cikk hatalmas mértékű tartalomletiltást okozhat csak azért, hogy a YouTube vagy a Vimeo ne nézzen szembe EU-s pénzbírságokkal. Ugyanemiatt sok platform pedig egyszerűen úgy dönthet, hogy megtiltja az európai országok lakói számára, hogy hozzáférjenek a tartalmakhoz. Ezért volt sok vita az interneten, és rengeteg petíció világszerte. 

VPN és a 13. cikk – ez a megoldás

Ha az irányelvet végül elfogadják, akkor lehet, hogy a földrajzi alapú blokkolás megkerülésére lesz szükséged. Ebben az esetben egy virtuális magánhálózat használatával úgy tűnhetsz, mintha az EU-n kívül interneteznél. Így bármilyen blokkolt tartalomhoz hozzáférhetsz, valamint egy erős, titkosított és biztonságos kapcsolatot élvezhetsz, ami biztosítja teljes névtelenséged online. Világszerte számos VPN-szolgáltató van, és mi azt a célt tűztük ki magunknak, hogy átnézzük őket, hogy neked ne kelljen! Ha többet szeretnél tudni a VPN-ekről, és hogy hogy működnek, vagy meg szeretnéd nézni a 10 legjobb VPN-ről szóló listánkat, akkor böngészd át nyugodtan a honlapunkat!

Leave a Reply