A proxykról mára egyre kevesebbet hallani, pedig az internet hőskorában ez egyfajta varázsszó volt, amelyet csak a tapasztaltabb internethasználók ismertek. Akkoriban még az ingyenes proxy-szerverek is jól használhatóak voltak, ha arra volt szükség, hogy úgy tűnjön, más az IP-címünk: például egy kitiltás vagy IP-alapú (például földrajzi) blokkolások megkerüléséhez. A helyileg (például az iskolai vagy munkahelyi hálózaton) letiltott webhelyek elérésére is megoldást nyújtottak. A proxyk ma is ugyanígy működnek, és ugyanezekre használhatóak, azonban sok proxy-szerver már „ismert” a szolgáltatók és a webhelyek előtt, ezért automatikusan tiltva vannak. Szerencse kell hozzá, hogy elérjük, amit akarunk, legyen szó korlátozott tartalmak eléréséről, vagy helyi szolgáltatások külföldről történő eléréséről.

A proxyknál két fő fajtát különböztetünk meg: http és socks.  Ezek a kommunikációhoz használt protokollt jelentik. A http ismerős lehet a webcímek elejéről, és igen: egy https proxy csak weboldalak megnyitására használható. Az alkalmazások esetén is használható sockshoz fizetni kell, de http proxyt (más néven „web proxyt”) elég sok VPN-szolgáltató kínál ingyen. Ha nincs VPN-előfizetésünk, egy próbát megér, hogy esetleg sikerül-e megkerülni egy blokkolást. A proxy oldalon egyszerűen be kell írnunk a felkeresendő url-t egy mezőbe, és az megnyílik a proxyn keresztül.
Hogyan működik a proxy

Ingyenes proxy szerverek

Amit az ingyenes VPN-szolgáltatásokról szóló cikkünkben írtunk, az ingyenes proxy szerverekre is igaz: a szolgáltatás vagy korlátozott, és az a célja, hogy megvásárold a fizetős verziót, vagy az adataiddal fizetsz a szolgáltatásért. Például az abban a cikkben VPN szempontjából megvizsgált hide.me által kínált ingyenes proxy hátránya az, hogy mindössze 3 kiszolgáló elérhető: Hollandia, Németország és Finnország. Hasonló a hidester.com által kínált ingyenes web proxy is: mindössze az Egyesült Államok és Európa válaszható, de legalább ők sem naplóznak. A vpnbook.com az ingyenes VPN mellett ingyenes web proxyt is kínál, ráadásul 256-bites SSL-titkosítással, de az adatvédelmi szabályzatuk elég szűkszavú és furcsa megfogalmazású; emiatt nem ajánljuk nyugodt szívvel ezt a szolgáltatót.

A fentebb említett web proxyk jól használhatóak egy-egy cím megnézésére, de tartósabb használathoz sokkal kényelmesebb böngészőbővítményt használni. A KProxy ingyenes verziója adatforgalmi és/vagy időkorlátozást használ, aminek felhasználása után várni kell egy kicsit. A Chrome- és Firefox-bővítmények mellett egy „KProxy Browser” is elérhető náluk, ami tulajdonképpen egy előrekonfigurált portable Firefox. A másik ajánlott ingyenes szolgáltatás a HideMyAss. Náluk Chrome- és Firefox-böngészőbővítmények érhetőek el, amelyek használatához e-mail-cím megadása szükséges. 5 helyszín közül lehet választani, és a böngészőlapokat azonnal elrejtő „Tab Killer” funkció egyértelművé teszi a célközönséget: olyan emberek, akik korlátozott helyi hálózatról (munkahelyről vagy oktatási intézményből) szeretnének blokkolt webhelyeket elérni (és azokat gyorsan elrejteni, hogy „le ne bukjanak”).

Fizetős proxyk

A KProxy fizetős verziója gyorsabb kiszolgálókat, hirdetésmentességet és korlátlan elérést kínál, és szintén a KProxy-bővítménnyel vehető igénybe. Az ár meglehetősen borsos: 10 napra 5 dollárba kerül, egy hónapra 10 dollárba, 180 nap pedig 30 dollárba kerül. Ilyen összegekért már egy jóval sokoldalúbb VPN-előfizetést is tudunk vásárolni. A szolgáltatás további hátulütője, hogy csak „http proxy”, mint a többi eddig ismertett szolgáltatás, tehát csak böngészésnél, webhelyeken használható. Mint fentebb már említettük, a proxyk másik fajtája a socks proxy, ami alkalmazásszinten működik, így használható streamszolgáltatások, fájlmegosztó oldalak és online játékok esetén. Ha már fizetős proxyt keresünk, akkor mindenképpen olyat érdemes választanunk, ahol ez is elérhető.

A hidester 417 socks proxyt kínál, összesen pedig 1646 proxy-kiszolgálóval rendelkezik. A proxyk listája jól szűrhető anonimitás, sebesség (ping), hely és típus szerint (http, https, socks 4, socks 5), így igényeink szerint válaszhatunk. Az ára kedvezőbb, mint a Kproxyé: 24,90 dollár egy féléves előfizetés, és ezért tehát többet is kapunk.

Érdekes modellt kínál a bestproxy.net. Ezek olyanoknak való, akik pontosan tudják, hogy mit akarnak! Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy saját magunk állíthatjuk össze a proxy-kiszolgáló-listánkat. Kiválaszthatjuk, hogy hol legyenek a kiszolgálók, akarunk-e osztozni rajtuk másokkal, illetve választhatunk „http”-t és „socks”-ot támogató kiszolgálók közül. A tulajdonságoktól, a vásárolt mennyiségtől, illetve az előfizetés időtartamától függően kedvezményeket is kapunk. Ha specifikus igényeink vannak, akkor remek választás!

Proxy vagy VPN?

Manapság a proxykról egyre kevesebbet hallani, a VPN-ekről viszont egyre többet. Mindkettő ugyanarra nyújt megoldást: úgy tudunk tenni, mintha máshol (más IP-címen) tartózkodnánk. A VPN-ek azonban sokkal felhasználóbarátabban, biztonságosabban és sokoldalúbban képesek ezt nyújtani, és árkülönbség sem túl nagy. Rengeteg proxy-szolgáltatás már csak „reklám” a szolgáltató által nyújtott VPN-hez. A proxy manapság leginkább programozó vagy SEO-szakemberek számára lehet értékes, mert egy proxy listával könnyen kijátszható, ha egy webhely korlátozza a hozzáférést. Ha ilyen a célunk, a proxy-szolgáltató korlátozásait mindenképpen érdemes megnézni, mert lehet, hogy tilos az ilyen használat (beleértve az olyan SEO-szoftvereket, mint a GSA, az Xrumer vagy a Scrapebox).
Proxy vagy VPN

Normál felhasználói igények esetén azonban mindenképpen a VPN jobb választás. Akár az adatvédelem, akár a helyi tartalmak elérése (például streamszolgáltatókon), akár az anonimitás, akár az akcióvadászat a fő célod, egy VPN választása a legjobb döntés. Persze a sok VPN között nehéz eligazodni. Ebben segítséget nyújtanak részletes értékeléseink: megtalálod bennük minden szolgáltató előnyét és hátrányát.

Leave a Reply